A hegyek közt csend honolt, a hó szikrázott a holdfényben, mikor László elindult.

Silence ruled among the mountains, the snow sparkled in the moonlight as László set out.

Az Epiphánia ünnepét otthon hagyta, hogy egy másik célt érjen el.

He left the Epiphany celebration at home to pursue a different goal.

A régi laboratórium titkai hívták őt.

The secrets of the old laboratory called to him.

Tudta, mindenki versenyez vele.

He knew everyone was competing with him.

Mindenki, aki azt hitte, hogy megtalálhat valamit, ami értékes, amire az emberiségnek szüksége van.

Everyone who thought they could find something of value, something humanity needed.

A laboratórium messze volt.

The laboratory was far away.

Az út nehézségei ellenére László bízott önmagában.

Despite the difficulties of the journey, László trusted himself.

Katalin, a kolléganője, szólította volna, hogy maradjon, de ő túl eltökélt volt.

Katalin, his colleague, would have urged him to stay, but he was too determined.

Katalin fiatal volt és okos, de nem látta azt, amit László.

Katalin was young and smart, but she didn't see what László did.

Bence, László régi barátja, ugyan próbálta meggyőzni, hogy ne induljon útnak az ily kemény télben, de László nem hallgatott.

Bence, László's old friend, tried to persuade him not to set out in such a harsh winter, but László did not listen.

Ahogy László közeledett a laboratóriumhoz, a fagyos szél arca körül tombolt.

As László approached the laboratory, the icy wind raged around his face.

Lába alatt ropogott a hó, mintha csak a titkokat suttogná.

The snow crunched under his feet as if whispering secrets.

A bejárat régen elfelejtett volt, de mégis ismerős Lászlónak.

The entrance had long been forgotten, yet familiar to László.

Egykor itt dolgoztak a legnagyobb elmékkel.

The greatest minds once worked here.

Most por és jég fedte mindezt.

Now dust and ice covered it all.

Belépett a laboratóriumba.

He entered the laboratory.

A falakról a régi kutatások emlékei lógtak.

Memories of old research hung from the walls.

Az asztalon papírok halmozódtak egymásra, várva, hogy valaki újraélessze őket.

Papers piled on the table, waiting for someone to revive them.

László minden lépése visszhangzott, ahogy a fém lépcsőn lefelé indult a mélyebb szintekre.

Every step of László echoed as he descended the metal stairs to the deeper levels.

Mélyen bent, egy zárt szobába ért.

Deep inside, he reached a locked room.

Az ajtó nyikorgott, amikor kinyitotta.

The door creaked when he opened it.

Bent sötétség uralkodott, amíg elő nem vette a zseblámpáját.

Darkness reigned inside until he took out his flashlight.

Az asztalon fura szerkezetek kígyóztak.

Strange devices snaked across the table.

Az egyik szochemése különösen érdekes volt.

One of the mechanisms was particularly intriguing.

Óvatosan forgatta, keresve az értelmét.

He turned it over carefully, searching for its meaning.

Aztán hirtelen rájött.

Then, suddenly, he realized.

A szerkezet figyelemre méltó volt.

The device was remarkable.

Az energiát generálta egy elfeledett, tiszta módon.

It generated energy in a forgotten, clean way.

Ez az, amit keresett.

This was what he sought.

A bizonyíték, ami alátámasztja a teóriáját.

The evidence that supported his theory.

Bence és Katalin nem hittek benne eddig, de most... most minden más volt.

Bence and Katalin hadn't believed him until now, but now... now everything was different.

A laboratórium fokozatosan kezdett fagyossá válni.

The laboratory gradually began to grow frosty.

László tudta, hogy itt az ideje menni.

László knew it was time to leave.

Az adatokkal a kezében kilépett, a hó újra rákezdett.

With the data in hand, he stepped out; the snow started again.

A szél szinte lökdöste.

The wind nearly pushed him.

Tudta, hogy nehéz út áll előtte, hogy megtalált felfedezését biztonságba vigye.

He knew a difficult journey lay ahead to bring his newfound discovery to safety.

Amikor visszatért, új ember volt.

When he returned, he was a changed man.

Megértette, hogy a tudás megosztása, nem az önmagáért való hajszolás a fontos.

He understood that sharing knowledge, not pursuing it for its own sake, was important.

Az emberiség javát kell szolgálnia a munkájával.

His work should serve the good of humanity.

Katalin és Bence is megtudták, mi történt, s közösen ünnepelték a felfedezést.

Katalin and Bence also learned what had happened, and together they celebrated the discovery.

László szívében béke és a közös cél iránti elkötelezettség uralkodott.

In László's heart, peace and a commitment to a common goal prevailed.