Bálint csendben figyelt a kavargó hópelyhekre, ahogy a busz ablakán túl hullottak a földre.

Bálint quietly watched the swirling snowflakes as they fell to the ground beyond the bus window.

Egy új év kezdődött, és ez alkalommal valami más volt.

A new year had begun, and this time something was different.

Már napok óta érezte, hogy a barátságuk Emesével megváltozott, és ezt nem tudta figyelmen kívül hagyni.

For days, he had felt that his friendship with Emese had changed, and he couldn’t ignore it.

Tudta, hogy a Széchenyi Termálfürdőben eltöltött újévi napjuk megfelelő alkalom lesz a beszélgetésre.

He knew that their New Year's day at the Széchenyi Termálfürdő would be the perfect opportunity to talk.

A fürdő varázslatos volt télen, a neo-barokk épület pompájában ragyogott, miközben a meleg víz és a környező hó éles kontrasztot alkotott.

The bath was magical in the winter, the neo-baroque building gleamed in its splendor, while the warm water and the surrounding snow created a sharp contrast.

Amikor megérkeztek, Emese mosollyal köszöntötte Bálintot.

When they arrived, Emese greeted Bálint with a smile.

Vidám volt, mint mindig, de Bálint észrevette a mosoly mögötti árnyékot.

She was cheerful as always, but Bálint noticed the shadow behind the smile.

Bekértek a termálmedencébe, és a forró, gőzölgő víz körülölelte őket.

They entered the thermal pool, and the hot, steaming water enveloped them.

Emese anekdotákat mesélt a munkájáról, de Bálint már máshol jártak a gondolatai.

Emese shared anecdotes about her work, but Bálint's thoughts were elsewhere.

Végül megszólalt, halk, de határozott hangon.

Finally, he spoke, his voice quiet but firm.

„Emese, szeretnék veled beszélni. Észrevettem, hogy mostanában távolságtartóbb vagy. Mi történt? Tudom, hogy van valami, amiről nem beszéltünk.”

“Emese, I’d like to talk to you. I’ve noticed you’ve been more distant recently. What happened? I know there’s something we haven’t discussed.”

A medence vize csendesen bugyborékolt körülöttük.

The water in the pool bubbled quietly around them.

Emese kissé elfordította a fejét.

Emese slightly turned her head.

„Bálint, van valami, amit nem mondtam el. Ez nehéz... De már nem titkolhatom tovább.”

“Bálint, there’s something I haven’t told you. It’s difficult… But I can’t keep it a secret anymore.”

Bálint nyakon találta a feszült kíváncsiság.

Bálint was caught by tense curiosity.

Emese mély levegőt vett, majd elmagyarázta, hogy mostanában kapott ajánlatott egy munkára külföldön.

Emese took a deep breath and then explained that she had recently received a job offer abroad.

Nem volt biztos abban, hogy elfogadja, mert félt, hogy mi lesz a barátságukkal.

She wasn’t sure whether to accept it because she feared what would happen to their friendship.

A levegő megfagyott egy pillanatra, bár a gőz melegen körülfogta őket.

The air froze for a moment, even though the steam warmly surrounded them.

Bálintnak némán másodpercek kellettek, hogy feldolgozza a hallottakat.

It took Bálint silent seconds to process what he had heard.

De amikor megszólalt, hangja lágy volt és megnyugtató.

But when he spoke, his voice was soft and reassuring.

„Emese, bármit is döntesz, a barátságunk ennél erősebb.

“Emese, whatever you decide, our friendship is stronger than this.

Csak azt szeretném, hogy boldog legyél, bárhol is légy.”

I just want you to be happy, wherever you are.”

Emese szemeiben megkönnyebbülés csillant, és a kis félelem, ami addig ott lapult, elszállt.

Relief sparkled in Emese's eyes, and the little fear that had been lurking there dissipated.

A víz körülvette őket, mintha a természet is áldását adná újévi elhatározásaikra.

The water surrounded them as if nature itself was blessing their New Year's resolutions.

Bálint érezte, hogy megváltozott.

Bálint felt changed.

Már nem félt a változástól.

He was no longer afraid of change.

A barátságuk mindent kibírt, és újra látta annak szépségét.

Their friendship had endured everything, and he saw its beauty anew.

A nap végén, amikor kiléptek a fürdőből a hófödte utcára, Bálint megfogta Emese kezét.

At the end of the day, as they stepped out of the bath onto the snow-covered street, Bálint took Emese’s hand.

„Új év, új kezdetek.

“New year, new beginnings.

Mindketten tanulni fogunk, és én itt leszek, bárhogy is alakul.”

We will both learn, and I will be here, no matter what happens.”

Boldogan nevettek, ahogy elindultak hazafelé, szívükben melegséggel telve.

They laughed happily as they headed home, their hearts filled with warmth.

Az új év ígéretes volt.

The new year was full of promise.