A Budapest árvaház téli pompában áll.

The Budapest orphanage stands in winter splendor.

Odakint a hó lassan hullik, minden fehér, mint a kristálycukor a mézeskalácson.

Outside, the snow falls slowly, everything is white like icing sugar on gingerbread.

Bent édes fahéjillat tölti meg a levegőt, míg a gyerekek és a személyzet az árvaházat próbálják feldíszíteni karácsonyra.

Inside, a sweet scent of cinnamon fills the air as the children and staff try to decorate the orphanage for Christmas.

László, az árvaház igazgatója, gyengéd mosollyal a szívünkre.

László, the director of the orphanage, has a gentle smile that touches our hearts.

Bár kissé ügyetlen, mindig figyelmes és meleg szívvel gondol a gyermekekre.

Although a bit clumsy, he always thinks of the children with attentiveness and warmth.

Karácsony a kedvenc ünnepe, és elhatározta, hogy az idén mindenki számára igazán különleges lesz.

Christmas is his favorite holiday, and he has decided that this year it will be truly special for everyone.

Azonban most a dolgok kissé zűrzavarosak.

However, things are a bit chaotic at the moment.

Gizella, az okos és találékony gondozó, más megközelítéssel díszít.

Gizella, the smart and resourceful caretaker, approaches the decorating differently.

Kezében fonott kosár, tele csillogó díszekkel, mikor éppen megpróbálja eligazítani a plafonról lelógó girlandokat.

With a woven basket full of sparkling ornaments in her hand, she tries to arrange the garlands hanging from the ceiling.

A gyerekek körülötte viháncolnak, mindegyik segíteni akar, vagy legalábbis próbál.

The children giggle around her, all wanting to help, or at least try.

De aztán ott van István, a csintalan kis árva, aki mindig valami tréfán töri a fejét.

But then there's István, the mischievous little orphan, who is always up to some prank.

Ma felütötte a fejét az elhatározása, hogy egy kis viccet űz a szorgos segítőkkel.

Today, he decided to play a little joke on the busy helpers.

Egy lámpafüzért összegabalyított úgy, hogy azt azóta sem sikerült kibogozni.

He tangled a string of lights in such a way that it still hasn't been untangled.

A díszek?

The ornaments?

Pár törött, pár a fán látványosan félrecsúszott.

Some are broken, others precariously askew on the tree.

László az orra alatt mormogva próbál rendet teremteni.

Muttering under his breath, László tries to establish order.

"Ne aggódj, Gizella!

"Don't worry, Gizella!"

" mondja, kezét a levegőbe emelve.

he says, raising his hand in the air.

"A karácsony lényege a vidámság és a szeretet.

"The essence of Christmas is joy and love."

" Gizella csak elmosolyodik, és az egyik girlandba megpróbálja belecsempészni István megbontott csokiját, amit a fiú már félig megevett.

Gizella simply smiles and tries to sneak István's half-eaten chocolate into one of the garlands.

A gyerekek nevetése betölti a szobát, és még a legmakacsabb világítás is végül ragyogó fénnyel ég fel.

The children's laughter fills the room, and even the most stubborn lights eventually blaze brightly.

De az igazi kihívás csak most következik.

But the real challenge is still to come.

A látogatók hamarosan megérkeznek, hogy megnézzék, milyen szépen sikerült feldíszíteni az árvaházat.

Visitors will soon arrive to see how beautifully the orphanage has been decorated.

Ahogy a látogatók belépnek az ajtón, váratlanul minden fény kialszik.

As the visitors step through the door, unexpectedly all the lights go out.

Az áramszünet Gogolákcsként replikál, de László nem esik kétségbe.

The power outage echoes like Gogolákcska, but László does not despair.

Hirtelen ötlettől vezérelve, megkéri a gyerekeket, hogy együtt énekeljenek.

Driven by a sudden idea, he asks the children to sing together.

Gizella egy pillanat alatt csatlakozik hozzájuk, István hegedűvel a kezében bújik elő.

Gizella joins them in a heartbeat, and István emerges, holding a violin.

Az éneklés kezdődik, és a szívük zenél.

The singing begins, and their hearts make music.

A látogatók megilletődötten figyelik, ahogy az árvaház lakói egy bensőséges és őszinte előadást tartanak.

The visitors watch in awe as the orphanage residents perform an intimate and sincere show.

A hó lassan hullik odakinn, míg bent az emberek szíve melegszik.

The snow falls slowly outside, while inside, people's hearts are warmed.

A karácsony szelleme az árvaházban teljes pompájában ragyog.

The spirit of Christmas shines in full splendor at the orphanage.

László ráébred, hogy a legtökéletesebb pillanatok néha a legkaotikusabb helyzetekből születnek.

László realizes that the most perfect moments sometimes arise from the most chaotic situations.

A gyerekek minden mozdulata, minden dallama a szeretetet és az összetartozást hirdeti, ami karácsony igazi varázsa.

Every movement of the children, every melody, proclaims the love and togetherness that is the true magic of Christmas.

És a látogatók, bár talán káprázatos fényekre számítottak, mégis boldog mosollyal távoznak.

And the visitors, although perhaps expecting dazzling lights, leave with happy smiles.

Az árvaháznak sikerült elérnie, amit László annyira vágyott: a vidámságot és a békés ünnepi hangulatot.

The orphanage has achieved what László desired so much: joy and a peaceful festive atmosphere.