A havas, apró városkában mindenki a karácsonyi hangulatra készülődött.

In the snowy, little town, everyone was preparing for the Christmas spirit.

A téli szél illatos gesztenyét és forralt bort hozott a karácsonyi vásárból, ahol színes fények világították meg az utcákat.

The winter wind brought the scent of roasted chestnuts and mulled wine from the Christmas market, where colorful lights illuminated the streets.

A vásár mellett, az iskolában izgatottan készültek a karácsonyi színdarabra.

Next to the market, excitement was brewing in the school as they prepared for the Christmas play.

László, a csendes, félénk fiú, sokat gondolkodott a közelgő meghallgatáson.

László, the quiet, shy boy, was thinking a lot about the upcoming audition.

Sosem lett volna bátorsága jelentkezni, ha nem lenne Katalin, a legjobb barátja, aki minden erővel biztatta.

He would never have had the courage to audition if it weren't for Katalin, his best friend, who encouraged him with all her might.

„Tudom, hogy szeretsz szerepelni, Laci.

"I know you love to perform, Laci.

Próbáld meg, nem veszíthetsz semmit!

Give it a try, you have nothing to lose!"

” – mondta mosolyogva Katalin.

said Katalin with a smile.

De Lászlóban a félelem ott bujkált.

Yet fear lingered within László.

Azt képzelte, hogy Gábor, az osztály magabiztos sztárja, úgyis megkapja a főszerepet.

He imagined that Gábor, the confident star of the class, would get the lead role anyway.

Mindenki tudta, hogy Gábor remekül játszik, és László nem akart zavarba jönni a színpadon.

Everyone knew that Gábor played excellently, and László didn't want to be embarrassed on stage.

Az iskolai nagyterem zsibongott a készülődéstől.

The school auditorium buzzed with preparation.

László szíve gyorsan dobogott, amikor nézte a többi gyereket, akik már készültek az előadásra.

László's heart was pounding as he watched the other children, who were already getting ready for the performance.

Végül eljött az ő ideje.

Finally, his moment arrived.

Belépett a színházterem fényeibe, és minden tekintet rá szegeződött.

He stepped into the theater lights, and all eyes were on him.

Könnyek homályosították a szemét, de mégis mély lélegzetet vett és elhatározta, hogy most megmutatja, mire képes.

Tears blurred his vision, but he still took a deep breath and resolved to show what he was capable of.

Szavai tiszták és érthetőek voltak, mindenki meglepődött az átéléssel, amivel játszott.

His words were clear and understandable, and everyone was surprised by the passion with which he performed.

Még László maga is talán a legjobban csodálkozott saját magán.

Even László himself was perhaps the most astonished by his own display.

A meghallgatás után a tanár mosolyogva hívta őt közelebb.

After the audition, the teacher called him over with a smile.

„László, remek voltál.

"László, you were fantastic.

Te kapod a főszerepet!

You get the lead role!"

” László elkerekedett szemekkel, meglepetten, örömmel fogadta a hírt.

László accepted the news with wide eyes, surprised and joyful.

A többiek tapsoltak neki, sőt Gábor is elismerően bólintott.

The others applauded him, and even Gábor nodded approvingly.

A kisváros karácsonyi vására továbbra is vidáman forgott, de aznap este László családja, Katalin, és még a kedves tanárok is ott voltak, hogy megünnepeljék vele ezt a győzelmet.

The merry little town's Christmas market continued to twirl happily, but that evening László's family, Katalin, and even the kind teachers were there to celebrate this victory with him.

A szívébe ívódott öröm és büszkeség érzése eltörölte azokat a régi félelmeket.

The joy and pride that etched into his heart erased those old fears.

Megtapasztalta, hogy ha elég bátor, a legnagyobb akadályokat is le tudja győzni.

He experienced that if he is brave enough, he can overcome the greatest obstacles.

László végre megengedte magának, hogy szeresse a színjátszást és merjen nagyot álmodni.

László finally allowed himself to love acting and dared to dream big.